„Ne keltsétek, ne ébresszétek föl a szerelmet, amíg nem akarja!” (Énekek éneke 2:7)

Mikor fájdalom ér, és visszautasítottnak érezzük magunkat, valami belül bizonyítani akarja, hogy még mindig értékesek és kívánatosak vagyunk. Emiatt túl hamar beleugorhatunk egy új kapcsolatba. De ahogy egy csecsemő sem jut el a mászástól a gépkocsivezetésig egyik napról a másikra, ez is egy folyamatot igényel, amit ha megpróbálsz megkerülni, azon veszed észre magad, hogy ugyanoda jutottál vissza, ahonnan elindultál, és csodálkozol, hogy mi történt.

Egy szerző ezt írja: „Egy új kapcsolat nem fog meggyógyítani, nem segít elkerülni a sebek elfertőződését, és nem takarítja el azonnal a zűrzavart életedből… A pillanatnyi gyönyör ellenére előbb-utóbb újra szembesülsz a régi dolgaiddal… ha ilyen helyzetben vagy, cselekedj helyesen! Ne siesd el a dolgot… Ezeket a dolgokat nem lehet erőltetni vagy siettetni. Akkor adatnak meg, amikor készen állsz rá, egy perccel sem hamarabb… Hiszen most már jó vásárt akarsz csinálni… Isten a szűrőd akar lenni, így hát annak, aki el akarja érni szíved kincsét, először rajta kell átmennie.”

Salamon azt írja: „Ne keltsétek, ne ébresszétek föl a szerelmet, amíg nem akarja!”

Ne siess annyira a fájdalomcsillapítással, hogy leelőzd Istent! Idő kell ahhoz, hogy azzá a személlyé formáljon, akivé akarja, hogy válj. Míg rajtad dolgozik, a hozzád illő segítőtárs szívét is készítgeti, hogy a megfelelő időben felbukkanhasson. Közben arra is van mód, hogy megtöltsd a belső ürességet; alakíts ki szorosabb kapcsolatot Istennel, és ő be fog tölteni „teljes örömmel és békességgel” (Róma 15:13).

"Vesd el tőled a száj hamisságát, és az ajkak álnokságát távoztasd el magadtól." (Péld 4,24)

"Állandóan éreznünk kell a tiszta gondolatok megnemesítő erejét.
A lélek számára az egyedüli biztonság a helyes gondolkodás.
»Amint az ember gondolkodik az ő szívében, olyan ő. (Péld 23,7)
Az önuralom ereje gyakorlat által erősödik.
Ami először nehéznek látszik, az állandó ismétlés által könynyűvé válik, míg végül a helyes gondolkodás és helyes cselekvés szokásunkká válik.
Gyakoroljuk azt a szokást, hogy másokról csak jót mondjunk.
Időzzetek a jó tulajdonságainál, akikkel kapcsolatban álltok, és a lehető legkevesebbet lássatok meg a mulasztásaikból.
Amikor abban a kísértésben vagytok, hogy panaszkodjatok afelől, amit valaki mondott vagy tett, helyette dicsérjetek valamit annak a személynek az életében vagy jellemében...
Sohase fizetődik ki az, ha a sérelmeinkre gondolunk...
Nem engedhetjük meg magunknak, hogy mások bűneinek és hibáinak emlékével éljünk.
A gonosz beszéd kétszeres átok, amely súlyosabban nehezedik a beszélőre, mint a hallgatóra.
Aki elveti a széthúzás és a viszály magvait, a saját lelkében aratja le halálos gyümölcsét.
Ha mások hibáinál időzünk, ugyanazon jellemre változunk át.
Jézus szemlélése által azonban... az Ő képmására változunk el.
Ha szemléljük azt a magasztos eszményt, amit az Ő földi élete képvisel, akkor tiszta és szent légkörbe, Isten jelenlétébe emelkedünk fel, és olyan fény árad belőlünk, amely beragyogja mindazokat, akikkel kapcsolatban vagyunk."

(Boldog élet, A tiszta gondolatok ereje c. fejezetből)

„Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön! …Gyűjtsetek inkább kincseket a mennyben! …Mert ahol a kincsed van, ott van a szíved is” (Mt 6,19-21).

Hitünk és az abból származó jócselekedetek azok a lelki kincsek,
amelyekre Jézus gondol, hiszen a végső ítéletkor azt fogják tőlünk számon kérni,
hogy tettünk-e jót embertársainkkal.
Adtunk-e enni az éhezőknek? Adtunk-e inni a szomjazóknak?
Meglátogattuk-e a betegeket? Megvigasztaltuk-e a szomorúakat?
Adtunk-e reményt a csüggedőknek?
Tanítottuk-e, neveltük-e hitre a nem hívőket és az Istent keresőket?
Egész életemet és életvitelemet meghatározza, hogy mit tartok értéknek és fontosnak,
Miért fáradozok, dolgozok.
Tegyek mindent az üdvösség elnyerése reményében és érdekében!
© Horváth István Sándor

„Öltsetek tehát magatokra… könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet.” (Kolossé 3:12)

"De mondom nektek, hogy minden haszontalan szóról, amelyet kimondanak az emberek, számot fognak adni az ítélet napján."( Máté 12:36)

"mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra."
(1 Thesszalonika 5:18)

"Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent, hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek". (Filippi 2:14-15)

„… én megtanultam, hogy körülményeim között elégedett legyek. Tudok szűkölködni és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, a bővölködésbe és a nélkülözésbe egyaránt. Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem” (Filippi 4:11-13).

„A vidám szív a legjobb orvosság…” (Példabeszédek 17:22). A jó humorérzék javít a dolgokon, és a munkahelyet mindenki számára jobbá teszi.

„… a szeretet sok bűnt elfedez.” (1Péter 4:8)

Tanulj tehát hibáidból és ragadd meg az új nap nyújtotta lehetőségeket! Ha ezt teszed, látni fogod, hogy „… Istennél minden lehetséges” (Máté 19:26). 3)

Ha a múltban ragadsz, annak mindig a jövőd lesz az ára. Amint a kezdeti sokk elmúlt, és haragod lecsillapult, kezdj el terveket készíteni! Kerülj közelebb Istenhez, és határozd el, hogy újra élni fogsz! Ne ragadj le egy olyan lépcsőfoknál, ami csak a folyamat egyik része! Ez is el fog múlni – engedd hát, hogy elmúljon!

 

„… a bölcsek nyelve… gyógyít.” (Példabeszédek 12:18)

„Beszédetek legyen mindenkor kedves, sóval fűszerezett…” (Kolossé 4:6), 

ez azt jelenti, hogy nem szabad romlottnak lennie, hanem mindig jóízűnek és jó érzést keltőnek. Jakab apostol ezt mondja: „Vajon a forrás ugyanabból a nyílásból árasztja-e az édes és a keserű vizet? … Sós forrás sem adhat édes vizet!” (Jakab 3:11-12), másként fogalmazva: nem lehet megjátszani, mi van a szívünkben. Nem az a lényege, hogy megtanuljuk a megfelelő dolgokat mondani, hanem hogy a hozzáállásunknak kell megfelelőnek lennie: „Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj” (Máté 12:34). Salamon azt mondja: „Van, akinek a fecsegése olyan, mint a tőrdöfés, a bölcsek nyelve pedig gyógyít” (Példabeszédek 12:18). Ha nem vigyázol, akkor mindenféle rosszra beszéled rá magadat és a körülötted lévőket. Egy bibliatanító mondja: „Képesek vagyunk arra, hogy a hit beszédeit mondjuk, melyek csodákat valósíthatnak meg… a hit törvényszerűségét kimondott szavainkkal hozzuk működésbe, akár javunkra, akár rombolóan… »A bölcsek nyelve gyógyít«. Ez fordítva is igaz: »az ostoba szavak megbetegítenek.« Rajtad múlik, hogy melyiket választod. Szíved és szavaid felsorakozhatnak amögé, amit az ördög sugall, vagy működhetsz hittel, szívedet és szavaidat Isten igéjéhez igazítva, továbbadva az ő áldásait. A hit úgy működik, hogy elhisszük és kimondjuk azt, amit Isten mond.” Kezdj hát el gyógyulást hozó szavakat mondani!

Mai IGE