Szerelmes Úristen! Milyen vakok vagyunk, hogy ekkora szeretetet nem veszünk a szívünkre! Mert mégis csak hallatlan: Isten oly mélyre alázkodik hogy mindent, amit a szegényekkel cselekszünk, úgy vesz, mintha Vele magával tettük volna. A világ tehát telistele van Istennel. Nem kell az égbe bámészkodva mondanom: hadd lássam az Úristent, hogy szolgálhassak néki. Hanem, ha Istennek szolgálni akarsz, hát ott van a házadban, gyermekeidben s házad népében. Tanítsd meg őket jól Istent félni, szeretni és egyedül benne bízni. Vigasztald kesergő, beteg szomszédaidat, segítsd őket javaiddal, tudásoddal, ügyességeddel. Neveld gyermekeidet Isten ismeretében, fogadj nekik jó, kegyes nevelőt, nem kímélvén semmi költséget. Ha mindezt megteszed: Istennel teszed s ő nem marad adós.
Jól vigyázz hát, hogy el ne menj az Isten mellett. Minden rászoruló szegényben ő közelít hozzád. Egészen kezed ügyében van s bármit teszel, Vele teszed. Italnyi hideg vizet sem adsz hiába, sőt ezerszeres gyümölcsét látod. Nem cselekedetedért, hanem Isten ígéretéből.
http://www.evangelikus.hu/lelki-taplalek/napiige
