Pál apostol szerint tehát a keresztyén élet arra való, hogy minden cselekedete a felebarát javát szolgálja. Mivel a hitünk magunknak teljesen elég, minden egyebünk azért van, hogy vele önkéntes szeretetből felebarátunkat szolgáljuk.
Így is van rendjén! Isten nekem, méltatlan és elkárhozott embernek, minden érdem nélkül, egészen ingyen s merő irgalomból adta szent Fiában az üdvösség teljes gazdagságát s nekem immár semmire sincs szükségem, csupán a hitre, hogy ez így van. Ilyen véghetetlen kegyelemért hogyne tennék meg önkéntes örömmel én is mindent mennyei Atyám tetszésére?! Hogyne igyekezném ugyanaz lenni felebarátomnak, ami nekem volt a Krisztus?!
Lám, így születik meg a hitből az Isten iránti szeretet, ebből pedig az önkéntes, önzetlen
felebaráti szolgálat.
http://www.evangelikus.hu/lelki-taplalek/napiige
