Jézus mondta: "Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? - vagy: Mit igyunk? - vagy: Mit öltsünk magunkra? Mindezt a pogányok kérdezgetik; a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja." (Mt 6,31-34)

Jézus szerint az aggódás céltalan. Az aggódással semmit nem érünk el, csak felzaklatjuk magunkat és környezetünket is. Az alacsony ember hiába aggódik, attól nem lesz magasabb. A távolba szakadt gyermekéért hiába aggódik a szülő, aggódásával nem tudja megmenteni esetleges balesettől vagy eltévedéstől. Többet érne, ha imádkozna érte! Hiszen nem az érte remegő gondolatai mentik meg a bajtól, hanem Urunk gondviselése!
Jézus figyelmeztet az aggódás veszélyeire is. Az ember azt gondolja, hogy csak egyetlen kiadós szerencsére van szüksége, s miután az minden gondját megoldaná, abbahagyná az aggódást is. Ez nem így van. Az aggódás nem csillapodik, hanem gyarapodik. Akinek több van, a több mellett fáj a foga a még többért, akinek már nagyon sok van - szekrényben, pincében, padláson és a trezorban -, mindent a magáénak szeretne vallani. Ha majdnem üres az éléskamra, akkor nem is kérdi az asszony, mit főzzön. Azt főzi meg, amije van. A tele kamra birtokosa inkább sopánkodik: mit főzzek, mit együnk? Az aggódás nem függ tehát anyagi helyzetünktől.
Az aggódás a hitetlenség jele: "Mindezt a pogányok kérdezgetik" - mondja Jézus. Azok, akik sohasem hallottak a gondviselő Istenről, akik nem olvasták Pál apostol biztatását: "Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt [...]." (Fil 4,6) A buzgó imádság, az Isten szeretetére való ráhagyatkozás az aggódás legjobb ellenszere!
Aggódás helyett azt ajánlja Urunk: "...keressétek először a z ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek." Mi hát az Isten országa? Pál apostol azt írja: "Hiszen az Isten országa nem evés és ivás, hanem igazság, békesség és a Szentlélekben való öröm." (Róm 14,17) Ezek mind, akárcsak a mindennapi kenyér Isten ajándékai. Ha elsősorban ezekért könyörgünk, meg is kapjuk, s ráadásul mindent, amire még szükségünk van. Ahogy a zsoltáros írja: "...akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget." (Zsolt 127,2)
Uram!
"Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges, hogy jóllakva meg ne tagadjalak, és ne mondjam: Kicsoda az Úr? El se szegényedjek, hogy ne lopjak, és ne gyalázzam Istenem nevét!" (Péld 30,8-9) Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.

http://www.evangelikus.hu/lelki-taplalek/napiige