Mittwoch, 27. Dezember 2017

A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban. (Lk 2,12) [A pásztorok] elmondták azt az üzenetet, amelyet erről a kisgyermekről kaptak, és mindenki, aki hallotta, elcsodálkozott azon [...]. (Lk 2,17-18)

Annakidején Gábriel angyaltól tudta meg Mária, hogy rendkívüli módon fogant gyermeke Isten fia lesz. Áldott állapotának első hónapjaiban Erzsébettel beszélgethettek sokat a szíve alatt növekedő fiú Istentől kapott, egyedülálló hivatásáról. Azóta azonban az angyal nem jelentkezett, pedig az idő múlásával az emlékek fakulhatnak. Közben a fárasztó utazás, a vendégfogadók zsúfoltsága, az otthoni környezet hiánya megannyi terhet, sőt töprengést is okozhatott Máriának. Csak nem feledkezett meg róluk az Isten? S a szülés az istállóban! Istenem, Uram, valóban a te Fiad fekszik a jászolban?!
Még az éjszaka során pásztorok kopogtatnak. Keresik a Megtartót, az Úr Krisztust, aki itt született Betlehemben, Dávid városában! "S miért itt keresitek? Lehet, hogy ezen az éjjelen más gyermek is született ebben a zsúfolt városban!" A válasz már nem is lehet egyszerűbb: "Azt is az angyaltól tudjuk, jászolban fekszik."
Íme, így gondozza Isten egymás által az övéit. A pásztorok is bizonyosságot nyertek: minden úgy történt, ahogyan az angyal elmondta nekik. Mária és József hitét pedig a pásztorok elbeszélése, bizonyságtétele erősítette.
A bizonyságtétel szem- és fültanúk beszámolója mindarról, amit Isten közelében láttak, hallottak, átéltek. Isten üzenetének továbbadása. A tanúskodás megerősíti a többieket, ám a továbbadással a bizonyságot tevő hite is erősödik. Így nyer bizonyosságot Isten népe "egymás hite által" (Róm 1,12). Aki nem adja tovább tapasztalatait a többieknek, elsikkasztja Isten üzenetét, és önmagát is megrövidíti.
Nagyon nehéz, szinte lehetetlen magányosan keresztyénnek lenni és megmaradni! Isten rendelte azt, hogy hitünket közösségben éljük meg! Figyeljünk egymás hitének tapasztalataira!
Uram!
Sokat kaptam mások rólad szóló tanúságtételéből. Köszönöm nagymamám értem mondott sok imádságát, rólad tanúskodó életét. Jóllehet, meggyőződésüket nem akarták mindenáron rám erőltetni, bizonyságot tettek szóval és élettel. Köszönöm, hogy hitük által épülhettem, szeretetük fényében növekedhettem!
Segíts nekem, hogy én is el tudjam mondani enyéimnek, mi mindent köszönhetek neked! Adj hiteles szót a számra! Segíts, hogy akkor se forduljak el tőlük, ha nem hallgatnának rám! Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.




http://www.evangelikus.hu/lelki-taplalek/napiige