A megbocsátás ereje
csodálatos dolog. Nélküle egyetlen kapcsolat sem marad életben, még kevésbé
virágzik. Bármi is a kérdéses ügy, a megbocsátás mindkét felet felszabadítja,
kiüti a sátán kezéből a fegyvert, és megnyitja az ajtót Isten előtt, hogy ő
tudjon dolgozni a helyzeten. Ez leginkább így van a családban. Az igazság az,
hogy könnyebb megbocsátani egy ellenségnek, akivel ritkán találkozol, mint egy
szerettednek, akivel minden nap együtt élsz. Mégis meg kell tenned! George
Herbert mondta: „Aki nem bocsát meg másoknak, felégeti a hidat, amin saját
magának át kell jutnia.” Pál azt írja: „Öltsetek tehát magatokra – mint Isten
választottai, szentek és szeretettek – könyörületes szívet, jóságot, alázatot,
szelídséget, türelmet. Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha
valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy
tegyetek ti is. Mindezek fölé pedig öltsétek fel a szeretetet…” (Kolossé
3:12-14). Tanítsd meg gyermekeidnek a megbocsátást! Ha rájuk zúdítod haragodat,
tégy meg mindent azért is, hogy kegyelmedet is megismerjék. Tanítsd meg nekik,
hogyan kezeljék a helyzetet anélkül, hogy támadnák a másik embert! Add tudtukra,
hogy a nézetkülönbségek olyan döntéshez is vezethetnek, ami mindenkinek jobb,
és hogy családtagként akkor is jól bánnak veled, ha esetleg „rossz” vagy.
Lehet, hogy ezzel olyat kell tanítanod nekik, amire téged sosem tanítottak. Ha
így van, tanulj szüleid hibájából, és ne add tovább azokat gyermekeidnek! „… a
nap ne menjen le a ti haragotokkal, helyet se adjatok az ördögnek” (Efezus
4:26-27). Másként fogalmazva: bocsáss meg, ha bántás ért, ne vidd magaddal
neheztelésedet az ágyba!
Gordon MacDonald
írja: „Egy emlékkép mélyen belém égett, amikor egy értekezletre repültem, ami
további szolgálatomat nagy mértékben meghatározta. Tudtam, hogy kétségbeesett
szükségem van lelki tűzre, ami bölcsességet ad, és segít alárendelni magam
Isten céljainak. Ez a buzgóság azonban hiányzott, mert nehezteltem egy
munkatársamra. Napokon át próbáltam megszabadulni a bosszúálló gondolatoktól,
de akárhogy erőlködtem, még az éjszaka közepén is arra ébredtem, hogy a bosszú
kifinomult módjain töprengek. Meg akartam szégyeníteni azért, amit tett, el
akartam érni, hogy ne legyen hitele társai előtt. A neheztelés kezdett
eluralkodni rajtam, és azon a repülőúton rájöttem, milyen rosszul állnak a
dolgok… amikor a gép ereszkedni kezdett, némán sírtam, és kértem Istent, hogy
adjon erőt a megbocsátáshoz, hadd élhessem át mérgezett lelkem szabadulását.
Hirtelen mintha egy láthatatlan kés lyukat vágott volna mellkasomba, szó
szerint éreztem, hogy valami undorító sűrű anyag kijön belőlem. Néhány
pillanattal később már repülni tudtam volna. Leesett rólam a szörnyű negatív
teher, szabad voltam. Vígan szálltam le a gépről, és egyenesen arra az
értekezletre mentem, ami valóban új irányt adott az életemnek.” A megbocsátás
1) Kiszabadít a negatív erő szorításából. 2) Megnyitja az utat Isten áldásainak.
3) Megtanít, hogyan válhatunk kicsinyes emberekből nagyszerű emberekké.
Mai IGE